Vonalas elemek

Fás sávos köztesművelés sarjaztatott fás sávokkal (SFS)


Letöltés PDF

A fák regenerációs képességének (sarjaztatás) hasznosítása biomassza előállítása, talajvédelem, a biodiverzitás növelése és szénmegkötés céljára

A sarjaztatott fás sávok (SFS) egyesítik a hagyományos fás sávos köztesművelés (fasorok) és a rövid vágásfordulójú  energetikai ültetvények (sűrű telepítésű sarjültetvények) előnyeit a mezőgazdasági területeken. Az SFS „sövényszerű létesítmény” vagy sűrű, keskeny erdősáv, melynek erdőszerű környezete sokféle élőlénynek kedvez (biodiverzitás), és hatékonyan mérsékli a klimatikus szélsőségeket (erózió, hő). Mindezek mellett a helyi bioenergetikai szükséglet és biogazdaság ellátására szolgáló megújuló biomasszát (faapríték, tűzifa, egyéb választékok) is termel.
A sarjaztatott fás sávokat (SFS) tartalmazó agroerdészeti rendszerek – a helyi adottságok és a gazdálkodó igényei szerint – számos változatban létesíthetők. A környezeti és gazdasági előnyök optimalizálása érdekében nagy területeken (20 ha fölött) az SFS létesítésére az alábbi paraméterek ajánlottak:
  • 2–4 fasort létesítsünk 1,8–2,2 m-es sortávval, 0,25–0,5 m-es tőtávval.
  • Hektáronként általában 2–4 sávot ültessünk, egymástól 24–40 méteres távolságra.
  • Hagyjunk átjárókat a gépek számára (6–12 m) a terület szélén vagy más megfelelő helyen.
  • Az SFS az agroerdészeti rendszer (szántóföld) 10–20 %-át alkossa.
  • Olyan fafajokat és változatokat válasszunk, melyek tőről jól sarjadnak – pl. hazai és nemesnyárak, fűz, éger, kőris, tölgy, hárs, stb.
  • Használjunk dugványokat (vagy 1 éves gyökeres dugványokat), melyek ültetése erdészeti vagy speciális gépekkel végezhető.
  • Az SFS telepítését követő első 6 hónapban végezzünk (mechanikai vagy kémiai) gyomirtást.,
  • Az SFS vágásfordulója a fafajtól, annak növekedésétől, a végterméktől és a piaci helyzettől függően 2 és 10 év között változhat.
  • A helyi adottságoktól függően használjunk hagyományos erdészeti vagy mezőgazdasági gépeket. Nagyobb SFS rendszer esetén a leghatékonyabb a kukorica betakarítására használt aratógép standard vagy speciális vágófejjel.
A dugványok (vagy 1 éves gyökeres dugványok) ültetéséhez lehetőleg használjunk (egy-, két- vagy többsoros) normál erdészeti ültetőgépet, vagy rövid vágásfordulójú energiaültetvények telepítéséhez kifejlesztett speciális gépet. Kisebb SFS esetén (1 ha alatt) a létesítést követő első 6 hónapban végezhetünk mechanikai gyommentesítést pl. kapával, fűkaszával. Nagyobb SFS esetén gazdaságilag és időráfordítás szempontjából a legjobb megoldást a csírázás előtt alkalmazott gyomirtószerek jelentik. Standard illetve speciális vágófejjel felszerelt aratógép egészen 15–18 cm-es törzsátmérőig használható. Ennél nagyobb átmérő esetén erdészeti gépek használata szükséges.
A sarjaztatott fás sávok (SFS) vágásfordulója a fafajtól, annak növekedésétől, a végterméktől és a piaci helyzettől függően 2 és 10 év között változhat, ami némi időt ad a gazdálkodónak a termelés és a munkafolyamatok optimalizálására. A letermelésre a legjobb időszak a tél (dec.–márc.), amikor a nedvességtartalom a legalacsonyabb, és a fa nyugalmi állapotban van.
SFS esetén a jó hozam az ültetvény teljes élettartamára vonatkoztatva évente átlagosan 15–20 tonna/ha közötti friss biomasszát (faapríték) jelent. Ilyen hozamra a sarjak számára kedvező termőhelyen, pl. jó vagy közepes vízgazdálkodású talajokon számíthatunk. Egy SFS rendszer telepítési költsége (a fent leírt, 3 sávból álló rendszerre vonatkozóan) kb. 2000 €/ha a jelenlegi viszonyok között a közép-kelet-európai országok agroerdészeti rendszereiben. A helyes gazdálkodás, a megfelelő termőhely- és fafajválasztás elveinek betartása mellett a sarjaztatott fás sávok gazdasági hozama a fák termőképességének mintegy 20 éves időszaka alatt összemérhető a mezőgazdasági növények hozamával. A befektetett pénzügyi eszközök megtérülése gyorsabb, és a létesítési költség alacsonyabb, mint sok más fás sávos köztesművelésű rendszer esetében.
Az SFS, mint olyan, még nem került bevezetésre az EU CAP rendszerébe, bár néhány országban már felbukkantak különböző típusai és elrendezései. Szászország, Wales és a Cseh Köztársaság területén már találhatunk különféle kísérleti ültetvényeket, melyek dokumentálják ezen agroerdészeti rendszer környezeti és gazdasági paramétereit. Az SFS támogatott és elfogadott agroerdészeti rendszerek portfóliójába történő beépítésével a gazdálkodók olyan multifunkcionális és potenciálisan gazdaságilag életképes agronómiai eljárást érhetnek el, mely rugalmasan alakítható az adott birtok- és termőhelyi viszonyok szerint a különféle igények kielégítésére.
  • Ansgar Quinkenstein, Penka Tsonkova, Dirk Freese. Alley Cropping with Short Rotation Coppices in the Temperate Region: A Land-use Strategy for Optimizing Microclimate, Soil Organic Carbon and Ecosystem Service Provision of Agricultural Landscapes 263-297.
  • Anita Swieter, Maren Langhof, Justine Lamerre, Jörg Michael Greef. 2019. Long-term yields of oilseed rape and winter wheat in a short rotation alley cropping agroforestry system. Agroforestry Systems 93:5, 1853-1864.
  • Dirk Freese: Agroerdészet Németországban, "Agroerdészet - Környezetvédelmi és termelési alternatíva a mezőgazdaságban" Nemzetközi Konferencia, 2019. 04. 18., Prága, https://youtu.be/ia0Te5R-_10  (1:20:45-től)


Jan Weger
Növényenergetikai Osztály
Silva Tarouca Táj- és Díszkertészeti Kutatóintézet
weger@vukoz.cz